Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok 1. - A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. Jogsegélyszolgálat (2009-2011)

Gyártó: Fórum Kisebbségkutató Intézet
Cikkszám: nyelvi-jogok1
Elérhető: Raktáron
20.00€

Lehetséges választások

Könyvsorozatunk a nyelvi jogokkal kapcsolatos szellemi, szervezeti, intézményi törekvéseket kívánja bemutatni. A nyelvhasználat elválaszthatatlan a kisebbségi és emberi jogoktól, mint ahogy a mindennapi élet, a közélet és az államélet egészétől sem. Nem ideológiai eszmefuttatásokat akarunk a nagyközönség elé tárni, hanem azokat a konkrét elképzeléseket, lépéseket és ügyeket, amelyek a kisebbségi és nyelvi jogok érvényesítése terén az elmúlt időszakban jelen voltak közéletünkben. Nemcsak láttatni, hanem dokumentálni is akarjuk ezeket, hiszen nagyon fontos törekvésekről van szó, amelyekről nem szabad megfeledkeznünk, sőt a következő időszakokban érdemes élni velük, újra és újra végiggondolni őket. Az egyes szempontok, megfontolások, indokok és a környezet változhatnak, de az alapkérdések, az egyes koncepciók, álláspontok, elképzelések és tervezetek maradandóan beépülnek a mindennapi cselekvést meghatározó értékrendünkbe.  

Egy olyan időszakot ölel fel a Nyelvi jogok c. könyvsorozat első kötete, amely két szempontból is érdekes számunkra. Az első, hogy e három év alatt két egymással ellentétes előjelű kormányzat volt hatalmon, pro és kontra többször módosultak a nyelvhasználattal kapcsolatos törvények Szlovákiában. A másik, hogy ebben az időszakban a Szlovákiában élő magyar közösség az érdekvédelem hagyományos formái mellett az érdekérvényesítésre helyezte a hangsúlyt, új, nem mindig szokványos módszereket alkalmazva céljai eléréséhez.

Egy olyan időszakról is szól ez a kiadvány, amelynek a nyelvi jogok visszaszorulása, illetve kiteljesedési törekvései mellett a kisebbségek életére olyan események is hatottak, melyek szintén törvényi szinten nyertek legitimitást: állampolgársági törvény, hazafiassági törvény, a közoktatást szabályozó törvények és rendeletek. De a változó magyarországi környezet is.   Míg az első Fico-kormány meghatározó eleme volt a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, a Radičová vezette koalíciós kormány része pedig egy új, a nemzeti megegyezést hirdető Most-Híd párt volt. Mindkét kormány számára komoly kihívást jelentett a nemzetiségi kérdés kezelése. Slota a kisebbségi jogok visszaszorítása terén megpróbálta a maximumot kihozni a kormányban betöltött helyzetéből, a Most-Híd pedig minimális célként tűzte ki, hogy ezeket a negatív, nemzetközi viszonylatban is komoly negatív visszhangot kiváltó intézkedéseket eliminálja. A Magyar Koalíció Pártja (ma Magyar Közösség Pártja) kikerülve a parlamentből több-kevesebb sikerrel megpróbált aktív szereplője lenni e folyamatoknak. 

Egy új elem jelent meg a kisebbségi közéletben. 2009-ben létrejött a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amely nem pártként, hanem a civil szervezetek koordinatív informális intézményeként szólt hozzá fontos közéleti kérdésekhez. Sőt, addig nem tapasztalt szakmai háttérmunkájával olyan kérdéseket vetett fel, amelyekről a pártok éveken keresztül megfeledkeztek. Az érdekérvényesítés és a nyelvi jogok kérdése azért került előtérbe ebben az időszakban, mert az első Fico-kormány épp a nyelvi jogokat akarta radikálisan korlátozni. De nemcsak a kormány intézkedéseinek volt köszönhető a téma nagyon gyors előtérbe kerülése, közrejátszott ebben az is, hogy az MKP nyolcéves aktív kormánypártisága alatt szinte semmi sem történt a nyelvi jogok mindennapi átültetése terén.  

Ezért történhetett meg az, hogy miközben a Kerekasztal a Fico-kormánnyal értelemszerűen szemben állt, az új, Radičová vezette kormányzat kisebbségi szempontból legfőbb letéteményese, a Rudolf Chmel által vezetett kormányalelnöki hivatallal is sok kérdésben különvéleményt fogalmazott meg. A Fico-kormány után nagyon nagyok voltak az elvárások, hiszen nemcsak az elmúlt négy év, hanem az elmúlt tizenkét év hiányosságaival kellett szembenézni, és pótolni mindazokat a hiányosságokat, amelyek felgyülemlettek.  

A Jogsegélyszolgálat és a hozzájuk kapcsolódó más szakmai elemzők, akik munkáját hivatott prezentálni ez a kötet, fontos szerepet játszottak a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szakmai háttérmunkájában. Ez volt az a műhely, amely keretében a szakmai háttéranyagok megszülettek, a havonta rendezett vitafórumokon egyeztetésre kerültek a különböző nézőpontok. Sokszor kemény viták előzték meg a dokumentumok, tervezetek megfogalmazásait, de mindig egy cél vezérelte a Jogsegélyszolgálat munkatársait, hogy szakmailag megalapozott és a legjobb megoldás szülessen a felmerülő kérdésekben.  

A Jogsegélyszolgálat azért is nagy jelentőséggel bírt, mert hosszú évek után olyan fiatal jogászokból, közgazdászokból, demográfusokból, szociológusokból, oktatási és nyelvi szakértőkből állt össze a csapat, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. És maguk a kérdések is újszerűek voltak: nyelvtörvények és azok hatása, végrehajtása a közigazgatásban és a mindennapokban, a kisebbségek jogállása, az állampolgárság kérdése, az oktatásügy megannyi problémája a kétnyelvű bizonyítványoktól kezdve a tankönyveken keresztül a közoktatási törvényig. De említhetnénk a kisebbségi támogatások kérdését vagy a Kisebbségi és Etnikai Csoportok Bizottságának az átalakítását. Újszerű volt az is, hogy a hétköznapok problémáira próbált naprakész válaszokkal szolgálni. Több száz megkeresés érkezett, amelyeket egyenként kellett elbírálni, feltárni a jogi hátterét ezeknek, több tucat esetben (pl. kétnyelvű feliratok, az állampolgárság, a települési táblák ügye, anyakönyvek, vasúti kétnyelvűség stb.) hónapokon keresztül folyt a levelezés a szaktárcákkal, az állami hivatalokkal, biztosítókkal, magáncégekkel.

Szintén újszerű volt az is, hogy a szakmai és nyelvi felkészültségnek köszönhetően nemzetközi porondon is hallatni tudta a hangját a Jogsegélyszolgálat és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, és az európai környezet (Európa Tanács, európai parlamenti képviselők, más európai kisebbségek vezetői és fórumok) fogékony volt ezekre a kérdésekre.  

A hétköznapok problémái hívták életre azt a kezdeményezést (ami aztán Erdélyben, Vajdaságban és Kárpátalján is példaként szolgált), hogy az érintettekhez minél szélesebb körben kerüljenek el olvasmányos és közérthető formában a kisebbségi és nyelvi jogok érvényesítését szolgáló kiadványok. Az Új Szó, a Vasárnap és a Szabad Újság önzetlen közreműködésével két alkalommal is több mint 90 000 példányban jelent meg az Anyanyelv-használati útmutató. Mindezekről lehet olvasni ebben a kötetben. De a terjedelmi korlátok csak arra adtak lehetőséget, hogy a legfontosabb dokumentumokat mutassuk be, illetve hogy néhány esetben jelezzük, mivel is foglalkozott a Jogsegélyszolgálat és milyen kérdések merültek fel 2009 és 2011 között a kisebbségi és nyelvi jogok kapcsán.  

Sok és eléggé fontos esetben csak szlovák nyelvű dokumentumokkal tudunk szolgálni, hiszen a hivatalos kommunikáció, a szűkös határidők és a hatékonyság ezt követelte meg. Mentségünkre szolgál, hogy a többi magyar nyelvű dokumentum híven tükrözi az adott problémát és a megfogalmazott válaszokat is. 

Kiadta: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2013, 584 p.

Szerkesztette: Tóth Károly

Szerzők: Cúth Csaba, Fiala-Butora János, Gyurgyík László, Horony Ákos, Hostomský Károly, Lampl Zsuzsanna, Lancz Attila, Mrva Marianna, Sándor Eleonóra, Stubendek Attila, A. Szabó László, Szabómihály Gizella, Szalay Zoltán, Szekeres Klaudia, Szilvássy Tímea, Orosz Örs, Öllös László, Petőcz Kálmán, Tokár Géza, Tóth Károly

Borító: Liszka Szabolcs

Nyomdai előkészítés: Kalligram Typography Kft., Érsekújvár

Terjedelem: 584 oldal

ISBN 978-80-89249-70-1