OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012

OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012
OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012 OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012 OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012 OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012 OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012 OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012 OROSZ, ÖRS (ED.): A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában 1918-2012
Kiadó: Fórum Kisebbségkutató Intézet
Elérhetőség: Raktáron
Ár: 25,00€
Nettó: 25,00€

Kérem válassza ki a publikáció típusát:


* A publikáció típusa:


Jelek a térben 4.

Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2012. 176 o.

ISBN 978-80-89249-62-6

Bevezető:

E kötet történelmi betekintést kíván nyújtani az első világháborút követően Csehszlovákiához került, ma Dél-Szlovákia részét képező magyarlakta területek nyelvhasználatának egy fontos szeletére, melyet nyilvá- nos nyelvhasználatnak nevezhetünk.

A köztéri feliratok, a közéleti és a hivatalos nyelv- használat dokumentumai beszédesen tükrözik a kisebb- ségben élő szlovákiai magyarok sorsát is. E több mint félmilliós közösség 1918-ban, egyik napról a másikra egy nyelvileg idegen állam határai közé került, és – az új szláv nemzetállam építésében időszakonként erősza- kosabb, néha türelmesebb állami politika által – idegen- né, gyakran veszélyforrásként kezelt kisebbséggé vált saját szülőföldjén.

1918-ban a hatalomváltással szinte azonnal megje- lentek az új állam hivatalos nyelvének használatát sza- bályozó rendelkezések is, és ezek változásai végigkísé- rik az elmúlt kilencven évet. Ezekről is áttekintést kívá- nunk nyújtani, hisz a jogi előírások alapjaiban hatá- rozzák meg a nyilvános nyelvhasználatot.

Ugyanakkor a minden- napi életben a jogszabá- lyok nem mindig érvénye- sülnek maradéktalanul. Né- ha a valós körülmények akadályozhatják az állami nyelvpolitika megvalósítá- sát, mert például a nemze- ti kisebbséghez tartozók tömegei még nem ismerik az államnyelvet. Máskor a nagyvo- nalú törvényi szabályozás sem elégséges a kisebbségi nyelv tényleges használatához, mivel annak egy ellen- séges társadalmi közegben kellene megvalósulnia. Ez a szavak és tények közti ellentmondás, az esetek nagy hányadában szokásokon alapuló gyakorlat a kisebbségi nyelvhasználat majd százéves szlovákiai magyar történe- tében mindvégig felismerhető.

Mégis, amennyiben önmagában csak a jogszabályi rendelkezések tartalmát vesszük figyelembe, megálla- píthatjuk, hogy a mai Szlovákia messze nem éri el az első Csehszlovák Köztársaság által a törvényekben biz- tosított nyelvi és kisebbségi jogok szintjét sem.

Írja meg véleményét

Név:


Vélemény: Megjegyzés: A HTML-kód használata nem engedélyezett! Kérjük ne használjon vulgarizmusokat! Köszönjük.

Értékelés: Rossz           Kitűnő

Kérjük írja be a spamszűrőn látható szöveget:



Hasonló és kapcsolódó termékek